A természeti védelem alatt álló székesfehérvári Sóstó 33,6 hektár területű vízfelületének helyreállítása, így a közepesen degradált védett természeti területen a természetes folyamatok felerősítése, a természetközeli állapot, és a vizes élőhely helyreállítása, a biológiai sokféleség megőrzése. A területen található fokozottan védett madarak, valamint egyéb állat és növényfajok vizes élőhelye hosszú távú fennmaradási feltételeinek biztosítása. A természeti környezet védettségének fenntartása.

 

Székesfehérvár Sóstó természet földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik. A terület nyugati oldalát a mocsaras sárrét, délit az Északi- Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyi medence határolja.

A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó- Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A terület az ökológiai hálózat része.

Székesfehérvár alatt az Őssárvíz törmelékkúp kisebb darabja az utolsó két jégkorszak közötti melegebb időszakban süllyedt meg, létrehozva a fehérvári lapályt (mai Sóstó). A mai felszín kialakításában a lösz és a Sárvíz törmelékkúpok játszották a legfontosabb szerepet. A legidősebb képződmények a paleozós kőzetek. Felette pannon és pleisztocén üledékek következtek. A felső zóna homok, alatta agyag következik. A felső pannon tartalmazza a vízkészletet. Maga a tómeder ugyancsak fiatal, nagy valószínűséggel szél által kimart üledék, ami a morfológiai adottságok miatt alkalmassá vált a mocsári képződmények kialakítására.

A térség vizeinek utánpótlását a Dunántúli- középhegység feldomborodó egységes karsztvíztükre végezte. A víz a karsztból a nem karsztosodó térszínre, tavak, lápok, források alakjában lép ki a 100-130 m tszf. magasságban. A XIX. század és a XX. század első felében lefolytatott árvízmentesítő munkálatok következtében a kép lényegesen megváltozott. A tó vízgyűjtő területe 2 négyzetkilométer, amelyet valaha a Basa árok táplált. Később a folyásirány megfordításával a Basa- árok túlfolyó lett, így az eredeti vízgyűjtő terület lecsökkent. A terület éghajlata az Alföldhöz hasonló, az év végi középhőmérséklet 10,5 C, a napsütéses órák száma kissé elmarad az évi 2000 órától. Az év csapadékmennyisége 500-550 mm között mozog, a havas napok átlagos évi száma 20 körül ingadozik.

A madártani vizsgálatok több mint 70 fészkelő faj jelenlétét bizonyították a Sóstó területén. Kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett cigányréce, a védett nyári lúd, a nagyobb testű védett fajok közül a szürke gém, a fokozottan védett vörös gém és törpegém, a fehér gólya, a kanalas gém, a nagy kócsag, a védett barna rétihéja és a vörös vércse. A terület jelentős botanikai értéket képvisel. A felhagyott homokfelszínen pionír- növényként hét védett orchideafaj települt be. A védett növényfajok egyedszáma több ezres. Az orchideák mellett további hat védett és mintegy 10 igen ritka növényfaj található a homokbánya területén. Védett növények: érdes csűdfű, domin gyíkpohár, fehér madársisak, foltos ujjaskosbor, magyar szekfű, kék szamárkenyér.

 

2008. évben a város pályázatot nyújtott be a KEOP keretében Sóstó Természetvédelmi Terület tómeder helyreállítása címmel, melyet el is nyert. A támogatás elnyerését követően 2009- ben közbeszerzési eljárás került kiírásra a tervezési munkák elvégzésére. Ezen tervek megléte feltétele a pályázat második fordulójában való indulásának, amely a mederkotrás fizikai megvalósításának fedezetére vonatkozik majd. A tervezési munkák az engedélyezés fázisában vannak, előreláthatóan szeptemberben kerül benyújtásra a második fordulóra vonatkozó pályázat.

A mederkotrással párhuzamosan a vízpótlásról is gondoskodni kell. KEOP keretében a vízpótlásra vonatkozó pályázat első fordulója 2010- ben be lett nyújtva, terveztetésre. Jelenleg a pályázat elbírálás alatt van.

 

A város szívében megtalálható természeti környezet más városok számára elérhetetlen adottság, a benne belső értéket felismerni és felelősen felhasználni páratlan lehetőség.